Résztvevő kutatócsoportok

A miofibrillumokat alkotó szarkomerek magasan szervezett kontraktilis struktúrák, amelyek működése szorosan összefügg a makromolekuláris szerveződésükkel. A kutatócsoport a közelmúltban kifejlesztett egy nanoszkópiás módszert, amely lehetővé tette az izomfehérjék molekuláris pontosságú lokalizálását. A csoport a formin típusú fehérjék funkcionális jellemzését is végzi, melynek keretében tanulmányozza a sejtvázszabályozás sejtes és molekuláris mechanizmusait.

A kutatócsoport az autofágia élettani és patológiás szerepének és mechanizmusainak genetikai, sejtbiológiai és biokémiai módszerekkel történő vizsgálatát végzi. Az autofágia mellett a krinofágia (szekréciós granulumok lizoszómális degradációja) és az endocitózis folyamatait is tanulmányozzák. Az utóbbi években annak megértésére koncentrálnak, hogy hogyan történik ezen különféle lizoszómális lebontó folyamatok koordinációja Drosophilában és emberi sejtekben is.

A kutatócsoport a Drosophila ivarsejtvonal fejlődésgenetikája terén ért el jelentős eredményeket. A genetikai kutatás széles eszköztárának felhasználásával transzpozon indukált mutagenezis kísérletekben, illetve RNS interferencia alapú szűrések segítségével tucatnyi ivarsejtfejlődésben szerepet játszó gént azonosítottak. Az azonosított gének funkcionális analízisével hozzájárultak az ivarsejtfaktorok szubcelluláris lokalizációjának, illetve az ivarsejtek fejlődése során szükséges dinamikus sejtvázátalakulások szerepének felderítéséhez.

A kutatócsoport rovar immunsejtjek transzdifferenciálódásának szabályozását tanulmányozza saját fejlesztésű ex vivo vérsejt tenyésztő és differenciálódási módszerrel. Kísérleteik során olyan faktorokat azonosítottak, melyek fontos szerepet játszanak a központi nyirokszerv vérsejtképző őssejt niche-ének fenntartásában, illetve differenciálódó vérsejtek sorsának kialakításában. Céljuk, hogy a vérsejtek differenciálódását irányító komplex szabályozási hálózat működését felderítsék, valamint feltárják a Drosophila és az emlősök vérsejtképző niche-einek működési és szabályozási hasonlóságait.

A csoport kutatásaink célja, hogy megismerjék a DNS sérülést követően egyik legkorábban megjelenő poszttranszlációs módosítás, az ADP-riboziláció által szabályozott fehérjéket, és megértsék az ADP-riboziláció szerepét a DNS javításában, illetve egyéb sejtmagi folyamatokban. Olyan új daganatkeltő génmutációkat tanulmányoznak, melyeket az ADP-riboziláció gyógyszeres gátlásával kezelni lehetne.

A kutatócsoport egyik fő érdeklődési területe a sejtmagi aktin biológiai jelentőségének vizsgálata, és a sejtmagi jelenlétét biztosító mechanizmusok felderítése. Az utóbbi évben elkezdték a sejtmagi aktinnak az immunsejtek differenciálódásban betöltött szerepét is tanulmányozni. Emellett a csoport az aktinkötő ERM fehérjék sejtmagi funkcióinak kutatásával is foglalkozik. Egy ERM fehérjétől mentes sejtmagokkal rendelkező mutáns létrehozásával meghatározták a fehérjék sejtmagi lokalizációjának biológiai jelentőségét és a sejtmagi hiányából adódó problémákat.

DML - Betegségmodellező Laboratórium 6726 SZEGED Temesvári krt. 62. +36-62-599-600
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el